Csíkszentdomokosi Folkmaraton

04/09/2024

01/09/2024

Hálás köszönet Biró István e nagyszerű írásért!✒️

Népi muzsikaszóra dolgoztak a polgármesteri hivatal munkatársai, a hivatal előtt nem autók parkoltak, hanem táncegyüttesek ropták, a piactéren szólt a kovácsüllő, mókáztak. Ez nem holmi április elsejei tréfa, hanem augusztus utolsó hétvégéjén szervezett csíkszentdomokosi Folk...

31/08/2024

A rendezvény egy olyan vállalás, amely a táncon túl felmenőink máig élő mesterségei előtt is tiszteleg. Videón mutatjuk.

Cikk az első hozzászólásban.

31/08/2024

Pörgő szoknyák, dobbanó lábak, utánozhatatlan táncmozdulatok és mesterségbemutatók várták Csíkszentdomokoson az első Folkmaraton résztvevőit csütörtöktől szombatig. A rendezvény egy olyan vállalás, amely a táncon túl felmenőink máig élő mesterségei előtt

31/08/2024

💫🎻

Javában zajlik az első csíkszentdomokosi Folkmaraton. A pénteki napon hajnaltól hajnalig tartó táncmulatsággal készülnek a szervezők, továbbá népi mesterségbemutatókkal kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

27/08/2024

Formabontó fesztiválra készülnek Csíkszentdomokoson augusztus 29-31. között. A Folkmaraton a néptáncon túl máig élő örökölt mesterségeink előtt is tiszteleg, így a programok között nemcsak táncházi mulatság, hanem szakmabemutató előadásokkal is találkozha

25/08/2024

📌A “Márton Áron asztala” egy különleges menüsorral várja a Csíkszentdomokosi Folkmaraton résztvevőit, amelyet a püspökszentelési közebéd ihletett. E mellett a kínálatban a püspök életében a két legmeghatározóbb falusi étel is megjelenik.

Püspökszentelési közebéd ihlette menü
🍽Erőleves tojáskocsonyával, zöldségekkel és sonkás kenyérrel
🍽Szárnyas és malacsült vajas petrezselymes újburgonyával, sajtos sült zöldségekkel, gyöngyhagyma raguval
🍽Mákparfé erdei gyömölcsszósszal

Domokosi falusi ételek
🍽Tárkonyos pityókaleves csülökhússal
🍽Túrós puliszka, szalonna pörccel

📌A BRANCS BARBQ étterem egy éve kulináris élmenyeket nyújt vendégeinek, ahol a hagyományos ízek mellett a modern konyha elemei is megjelennek az ételkínálatban.
Az élmenyek fokozására tematikus estek és hétvégék várják az érdeklődőket.🍞

Kép forrás: Márton Áron Múzeum, Csíkszentdomokos

📌Megemlékező Szentmise Márton Áron püspök tiszteletére - Főcelebráns: Exc. Kovács Gergely érsek, szónok: Fr. Urbán Erik OFM tartományfőnök⛪️

🍽

24/08/2024

📌Faluból a színpadra, színpadról a faluba. Zenésztől a táncosnak, táncostól a zenésznek. Megannyian mondtak már szerelmesebbnél, szerelmesebb dolgot a táncházról, de talán a legszebb benne az, ha részesei vagyunk. Sok szeretettel várunk minden kedves mulatni vágyót a csütörtöki és a pénteki táncházakba, a Csíkszentdomokosi Folkmaraton keretein belül.🎻

📌Az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete a HangŐrző sorozatát 2020-ban indította útjára, melynek köszönhetően 2021 év végére sikerült 50 darab 2-5 perces videófelvételeket készíteni tehetséges gyerekekkel és fiatalokkal, akik a saját tájegységükről mutattak be népi énekeket.🎻

A „HangŐrző sorozat zenekaroknak” pedig kifejezetten egy olyan program, amellyel Kárpát-medencei autentikus népzenei anyagokat kívánunk bemutatni kisfilmek formájában, fiatal erdélyi táncházzenészeken keresztül, akik egy-egy zenei gyűjtést mélyrehatóan sajátítanak el és amelyeket aktívan adnak elő táncházakban. Ezáltal népszerűsítve és felkarolva a Kárpát-medence népi kultúrájának zenevilágát, mely a táncházmozgalom szerves része, illetve a zene szempontjából annak alappillére.🎻

23/08/2024

📌„A domokosi leány hozományát már a születése után elkezdték gyűjtögetni. Főként az édesanyák feladata volt előteremteni ezeket a dolgokat. Számított, hogy milyen módú volt a család, hány lányuk volt, kivel hogy törődtek, az anya hogy szőtt, hogy font, a hozományba kapott kenderföldjében megtermett kendert hogyan hasznosította, milyen látszatja volt a keze munkájának.
Az ágynemű lenvászonból, kendervászonból vagy finomabb kelméből varródott, gyapjúból készült a cserge s az ágytakaró.
Szalmazsákot kenderfonalból szőttek, abba került a szalma, az bele az ágyba, rá a tollúval töltött derékalj. Az ügyes asszonyok s leánykák kockás gyapotlepedőt, hasogatott, labodás, cukorkockás, egyes, peterkés ágyterítőket, hímes abroszokat szőttek, rojttal díszítették.” - Sándor Edit Korán virjadt, későn setétedett c. könyvéből. 📜

📌A kiállítás megvalósulásában segített: Bács Vilma, Boros Magdolna, Ferencz Ágnes, Gál Piroska, Karda Erzsébet, László Anna, Marschal Erzsébet, Timár Judit.

📌Székelyföld területe nagyon gazdag agyaglelőhelyekben, ezért már a korai századokban adottak voltak a feltételek az agyagművesség különböző válfajainak kialakulásához. A századfordulóig csak mázatlan edényeket égettek: puliszkás fazekat, káposztás fazekat, bórvizes korsót. Ezeket a Mezőségre, Moldvába és a Havasalföldre szállították.
„Régen mondták, hogy ha nem sikerül jól egy darab, akkor a díszítés helyrehozza. A faragottnál ezt lehetett, de a vékony karcoltaknál nem, mert ez szép, sima kell legyen, nagyon oda kell figyelni. Nem szabad kapkodni. De ha megkorongoztad, délután már fület kell tenni, nem lehet két nap múlva. Száradni még lehet hagyni több ideig, de például a faragásnál egy olyan állapot kell neki, hogy már lehet forgatni, nem ragad, bőrkemény, és lehet faragni. Megvan az ideje, hogy mikor mit kell.” – Vízi Jenő, csíkdánfalvi fazekasmester.🫖

22/08/2024

Kedves barátaink!

📯Elindult a Csíkszentdomokosi Folkmaraton hivatalos weboldala, ahol megtalálható minden program helyszínenként, térkép és megannyi más, ami hozzásegít benneteket a könnyed eligazodáshoz az esemény folyamán.

🔎Böngésszétek és válasszátok ki a számotokra legvonzóbb programot.

🔗Link: https://csikszentdomokosifolkmaraton.mozellosite.com/

22/08/2024

📌A 70-80-as években nem a globalizáció fenyegette a csíki térséget, hanem az iparosodás és a polgárosodás. Annak ellenére, hogy egyébre jó hatással voltak, a népi kultúrára veszélyt jelentettek. Ezen nyomás ellenére Csíkszentdomokos egy kincsessziget maradt, ahol a népzene és néptánc túlvészelte ezt az időszakot, a felcsíki falvakhoz képest. Ritka látvány, hogy még ebben az időben hegedű és gardon felállású zenekarok megannyi számban fellelhetők voltak. Ebből az aranykorból láthatunk egy pár képet Ádám Gyula bemutatásában. A kiállításon a Sinka házaspár kerül központba a korabeli többi zenekar mellett, ezen túlmenően Róza néni látható, aki a múlt rendszer és a táncházmozgalom 90-es évek utáni egyik jelentős, meghatározó alakja tudott maradni. 📸

📌Az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete 2018. óta szervez gyűjtéseteket a még élő idős zenész mesterek megsegítésére, valamint az elhunytak emlékének őrzésére. A fontosabb falusi zenészközpontokban kopjafákat állíttatunk, amelyekre azon zenésznevek kerülnek fel, akiknek muzsikáit főként a táncházmozgalomnak köszönhetően, a világon most már mindenütt játszák.
Eddig öt kalotaszegi és öt mezőségi településre sikerült kopjafát állítani, (Lóna, Gyerővásárhely, Bánffyhunyad, Móra, Bogártelke, Szék, Szamosújvár, Válaszút, Magyarpalatka, és Magyarszovát), valamint Csíkszentdomokost és Gyimest is díszíti már egy-egy ilyen emlékmű. Idén, a már felállított csíkszentdomokosi kopjafánál rójuk le tiszteletünket a helyi zenészlegendák előtt. 🎻

22/08/2024

Első alkalommal szervezik meg Csíkszentdomokoson a Folkmaratont augusztus 29. és 31. között. A rendezvényen több mint 10 táncházzenekar és 25 néptáncegyüttes résztvevői mellett várják az odalátogató érdeklődőket is, hogy napnyugtától napnyugtáig igazi tán

21/08/2024

Első alkalommal rendeznek folkmaratont Csíkszendomokoson. Augusztus 29-31. között napnyugtától napnyugtáig, sőt, még azon is túl tart majd a folytonos mulatság közel tíz erdélyi táncházzenekar közreműködésésvel.

21/08/2024

📌Kerekasztal-beszélgetés. Egy falu, ahonnan megannyi élet virágzik. Nincs rá képlet, ami megmondaná az eredményét egy ember életének, de egy hivatás, elhatározás igen. Olyan csíkszentdomokosi születésű embereket hívtunk meg ezen beszélgetésre, akik a népművészet valamely területén tesznek azért, hogy szülőfalujuk örökségét továbbadják, felmutassák és megtartsák mások számára. Elindulás, nehézségek és örömök. A beszélgetést moderálja Molnár Szabolcs a Heveder zenekar prímása, aki több mint húsz éve maga is népzenét oktatott Csíkszentdomokoson.

📌Valamikor réges-régen a mese a felnőttek kultúrájának része volt a legtöbb helyen, akárcsak Csíkszentdomokoson. A közösségi (legtöbbször munkával egybekötött) alkalmak és a hosszú téli esték biztosították a mesemondás, a nótázás, a muzsikálás, a rítusok és hiedelmek éltetésének és továbbadásának helyét. Akik ezen tudások valamelyikét birtokolta, azoknak a személyeknek nagy tisztelet járt. A két háború közötti időszakban a mesemondásnak egy fellendülése volt tapasztalható Domokoson, ugyanis a férfiak munkás csapatokba szerveződve, a téli időszakban elszegődtek távoli havasokra fakitermelő munkára, hogy pénzt keressenek. Innen sokszor hónapokig nem jártak haza, de még a legközelebbi településre is egy héten csak egy alkalommal jutottak el. A beszélgetés során ezt az eltűnt kultúrát járjuk körül Majorchik Irénke, Albert Jeremiás és Albert Attila segítségével, akik még ismerték az utolsó mesemondókat.

📌Majorchik Irénke néni gyermekként Sándor Márton mesemondót hallotta gyakran mesélni. Jól emlékszik az idős mesemondó személyére, gyakran vicces és nagyon fantáziadús történeteire. Sándor Márton volt az utolsó mesemondó a faluban, rá még ma is sokan emlékeznek. Irénke néni ma is jól emlékszik számos humoros történetre, amelyeket az öreg Márton bácsitól hallott.

📌Albert Jeremiás elsőként édesanyját, Albertné Székely Reginát hallotta mesét mondani, aki édesapjától, Székely Antaltól tanulta el a mesemondás fortélyát. Későbbi évek során Sándor Mártont is hallotta mesélni a havason, ahol gyermekként állatokat legeltettek. Nagyszülőként ő is szívesen meséli unokáinak a felmenőitől tanult meséket, legendákat.

📌Albert Attila édesapjáról, Albert András mesemondóról fog nekünk beszélni, akinek kiemelkedő mesemondó egyéniségére a budapesti származású Belatini Braun Olga néprajzkutató figyelt fel az 1940-es években. Andrást a faluban igencsak különc embernek ismerték, de mindenki szerette hallgatni, amikor belekezdett egy-egy mesébe.

📌A beszélgetést moderálja Kurkó Andrea, aki 2019-ben végzett néprajzot Kolozsváron, jelenleg kulturális referensként dolgozik Csíkszentdomokoson. Egyetemi évei alatt a csíkszentdomokosi mesehagyomány és mesemondók témakörében végzett kutatómunkát. Albert András mesemondó személyiségét, önéletírását elemezte, illetve a mesemodó emlékezetét kutatta Csíkszentdomokoson. 2018-ban egy meseszociológiai kutatást végzett a településen, amelynek eredményeként kiderült, hogy Csíkszentdomokoson az idősebb korosztály jelentős része még ismerte a régi mesemondókat, hallották is gyermekként néhányukat mesélni, ugyanis az 50-es évektől kezdődően a felnőtt hallgatóságot a gyermekek váltották fel.

20/08/2024

📌Esemény: https://www.facebook.com/events/1635448243970948

20/08/2024

📌A gyerektáncház során az óvodások és kisiskolások bepillantást nyernek a hagyományos népi kultúra ezen területére, amelyben megtapasztalhatják a néptánc felemelő hangulatát és elsajátíthatják az első lépéseket is. Ebben lesz többek között segítségünkre az alábbi három személy is. ☀️

📌Boros Béla már kisgyerek kortól több évig volt tagja a csíkszentdomokosi hagyományőrző csoportnak, ahol a „régi öregekkel” való köszös élmények révén, a népdalok és népzene által olyan lelki harmóniát, szellemiségében olyan kulturáltságot kapott alapul, amely a hagyomány terén igényessé tesz. Hivatásos táncos pályafutását a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttesben kezdte, majd 2007-től a székelyudvarhelyi Táncműhelynél folytatta. Feleségével, Boros Hilda néptánc oktatóval több éve foglalkoznak táncoktatással. Céljuk, hogy a magyar néptánc és népi kultúra iránt érdeklődést keltsenek. Ismerjék meg a táncokon keresztül hagyományainkat. A táncoktatás egyfajta kihívás számukra, hiszen elődeinktől ránk hagyott szokásainkat úgy kell átadniuk, hogy a mai kor fiatalsága megszeresse, éltesse és majdan továbbadja. Meggyőződésük, hogy akit születése/kisgyerek kora óta körülvesz a tiszta forrásból szóló zene és énekszó, lelkileg, szellemileg más lesz, mint azok, akik ebből a nagyszerű élményből kimaradnak.👠👞

📌Sándor Csaba Lajos az erdélyi Csíkszentdomokos szülöttje. Már megjelenésével is határozott értékrendet képvisel: a régi székely viselet felemelője, újraértékelője - a hétköznapokban is székelyesen öltözködik, ápolt szürke bajszáról, posztó kalapjáról, lájbijáról, priccses nadrágjáról tán az is megismeri, aki sohasem találkozott még vele. Lassan 30 éve oktat Erdélyben. Életfeladatának tekinti, hogy már óvodáskorban kialakuljanak a néptánc hajszálgyökerei, amelyek később a személyiség formálói, az identitás erősítői lesznek. Éppen ezért évek óta azon dolgozik, hogy a néptánc- és népzeneoktatás a hagyományos iskolai rendszerben is teret kapjon.👠👞

19/08/2024

📌A gyerektáncház során az óvodások és kisiskolások bepillantást nyernek a hagyományos népi kultúra ezen területére, amelyben megtapasztalhatják a néptánc felemelő hangulatát és elsajátíthatják az első lépéseket is. Ebben lesz többek között segítségünkre Varga Zsuzsanna néptáncpedagógus, a Népművészet Ifjú Mestere. Nyíregyházán született. 1995-ben költözött Gyimesbe, ahol mind a mai napig próbálja behatóan megismerni a gyimesiek kultúrájának minden falatját. A Hargita Állami Székely Népi Együttesnél dolgozott 3 évig a férje, Sára Ferenc művészeti vezető mellett. 1998-tól napjainkig a Gyimes-völgyében táncot, éneket és nép gyermekjátékokat tanít óvodákban és iskolákban. Mellette a hosszú évek alatt megannyi generáció és több száz gyermek ismerkedett meg saját kultúrájával. Vallja, hogy a tánc és a zene legyen a gyermekek mindennapi életének a része, váljon örömforrásukká és mindennapi kenyerükké. ☀️

📌A marosvásárhelyi Pergő zenekar 2022 óta muzsikál együtt e név alatt, viszont évekre visszanyúló barátság, közös táborozás, örömzenélések és fejlődés van a 2022-es megalakulás mögött. Táncházak, koreográfiák, gyöngykoszorúk, koncertek és számos különböző rendezvény meghívottjai voltunk. Erdély színes népzenei hagyományát igyekszünk minél megfelelőbben elsajátítani legyen szó magyar, román, szász vagy cigány zenéről.🎻

18/08/2024

📌Antal Tibor több mint 20 éve, pontosabban 1981 óta foglalkozik fafaragással, azon belül főként székelykapuk és kopjafák elkészítésével. Eleinte csak hobbi szinten érdekelte, de idővel annyira kikristályosodott számára a szakma, hogy csak ezzel akart foglalkozni. Ebben nagy segítségére volt egykori mestere Varga Károly, a néhai csíkszeredai Népművészeti Iskola igazgatója. Kiemelte, hogy a csíki faragás nagyban különbözik a máréfalvi, zetelkai vagy a kászonitól. Sokkalta szegényesebb, van hely rajta a szemnek, hogy megpihenjen.🌲

📌Moldvai Ifjúsági Zenekar. A hagyományos népzene helyzete a kilencvenes évektől Moldvában is folyamatosan romlott, ahogy az erre való természetes igény együtt fogyatkozott a műfaj még élő mestereivel. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége hagyományőrző programjában azonban időközben a még élő helyi mesterek és a legjobb erdélyi, valamint magyarországi tanítványaik segítségével beindult a gyermekek és fiatalok hangszeres népzenei képzése. Ennek következtében az évek során eleinte csak egyes kiemelkedő zenészek termettek, akik ma már maguk is oktatók a programban. És azóta már számos ifjúsági zenekar is létrejött, melyek mára a moldvai hagyományőrző rendezvények rendszeres fellépői, a reneszánszukat élő hagyományos táncmulatságok kiszolgálói lettek. Mi több, egyre inkább rendszeres fellépői az erdélyi és magyarországi fesztiváloknak is.🎻

17/08/2024

📌A falvak népi kovácsai elsősorban kézi szerszámokat, háztartási és gazdasági eszközöket készítettek, leggyakoribb termékük a különféle patkók és vasalások voltak. Legtöbbjük alapszintű állatgyógyítással is foglalkozott, s közülük kerültek ki a 19. szászad elejétől a falusi munkaeszközöket megújító, feltaláló emberek, akik fegyvereket, zárszerkezeteket, gazdasági gépeket állítottak elő. Székelyföldön megszűnőben a hagyományos értelemben vett kovácsmesterség, a falusi műhelyek száma egyre apad, hiszen a régi gazdálkodási formák felszámolásával egyre kevesebb a patkolásra váró igavonó. Albert László a kovács mesterséget az iskolában tanulta, 1992-ben végzett Karcfalában. Azóta dolgozik kovácsként Domokoson. Főleg lovak patkolásával foglalkozik, mert úgy tapasztalta, hogy erre van a legfőbb igény a környéken. Ritkábban díszmunkákat is elvállal.🔨

📌A szövés Székelyföld falusi közösségeiben megtermelt nyersanyag (gyapjú, len és kender) textilkészítésre való felhasználásának legalapvetőbb módja. Specialistái minden háznál a lányok, asszonyok voltak még a 20. század elején is, akik a családtagok ruházati darabjait maguk állították elő. Gyapjúszőttesből a felsőruhák, lakástextíliák készültek, kender- és lenvászonból pedig a viseleti darabok, illetve a háztartásban szükséges anyagok – ágynemű, szalmazsákok, gabonászsákok stb. Fonás során a guzsalyra felkötött megtisztított szálas anyagot orsóval pörgetve fonallá sodorták, amely aztán felcsévélve a szövés nyersanyaga lett. A szövést téli időszakban végezték, a szövőszéken lényegében két egymásra merőleges szálrendszer összekapcsolása történt meg. A lányok már 8–10 éves koruktól kezdődően egyre nagyobb mértékben kivették részüket a háztartás tetxtíliával történő ellátásából, majdani saját családjuk ellátását a hozományuk megszövésével biztosították. Simon Angéla több, mint 20 éve foglalkozik szövéssel és varrással. Az évek során számos gyönyörű népviseletet készített el, de számára a legkedvesebb megbízás mindig az, amikor régi viseleteket újíthat fel, mert azt valaki újra megbecsüli és viselni fogja. Azt vallja, hogy a régi darabokban benne van a nagyszülők és dédszülők fáradságos munkája, és ezek által az ők emlékük is tovább él. 🪡

16/08/2024

📌Petres Attila a Tarló zenekar prímásaként nagyon fontosnak és sajátjának tartja a Felcsíki muzsikát, mindemellett aktív gyakorlója is. Rövid előadásában a domokosi zenészekről és más, mára elfeledett zenészekről tart "gyorstalpalót.🎻

📌1816-ban leírt recept szerint, amikor is kevés lett a gabona Székelyföldön. Ekkor megkérték a székely asszonyokat, hogy kavarjanak pityókát a liszthez. Innen ered több mint 200 éve az az írás, hogy pityókás házikenyér.
Előállítása a székely családokban mindmáig az önellátás jegyében történik. Székelyföldön a pityókás házikenyeret már a 20. század elején nemes élelmiszerként becsülték, a falusi lakosság és a városi családok egy része a 20. század közepéig maga készítette. A hagyományt és a természetes összetevőket ötvöző házikenyér napjainkra még inkább felértékelődött. Tanuld meg te is a kenyér és kürtőskalács sütés rejtelmeit, praktikáit. 🍞

15/08/2024

📌A csíkszentdomokosi születésű Erőssné Sándor Judit harminc éve foglalkozik népdalénekléssel. Énekesi pályáját a csíkszeredai Hargita Székely Népi Együttesnél kezdte, jelenleg pedig a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes énekese. Mivel szívügyének tartja a népdalok minél szélesebb körű megismertetését, közel tizenöt éve foglalkozik népdalok, népi gyermek- és ölbéli játékok tanításával. A Folkmaraton keretében a fiatal szülőknek igyekszik ízelítőt adni a családban való közös dúdolásról, játékokról, a nagyobb gyerekekkel pedig saját, csíkszentdomokosi gyűjtését ismerteti meg.🎼

📌Az ölbeli játékok a kisgyermek és szülő érzelmi kapcsolatára hatnak, testi–lelki fejlődésüket biztosítják, a beszédértés alapjait segítik, illetve a zenei–ritmikus vagy akár a természettudományos–matematikai képességeket fejlesztik. Bárhol, bármikor elővehetjük, és alkalmazhatjuk az adott helyzethez illő éneket, mondókát!☀

14/08/2024

📌Sándor Csaba Lajos az erdélyi Csíkszentdomokos szülöttje. Már megjelenésével is határozott értékrendet képvisel: a régi székely viselet felemelője, újraértékelője - a hétköznapokban is székelyesen öltözködik, ápolt szürke bajszáról, posztó kalapjáról, lájbijáról, priccses nadrágjáról tán az is megismeri, aki sohasem találkozott még vele. Lassan 30 éve oktat Erdélyben.🧶

📌Életfeladatának tekinti, hogy már óvodáskorban kialakuljanak a néptánc hajszálgyökerei, amelyek később a személyiség formálói, az identitás erősítői lesznek. Éppen ezért évek óta azon dolgozik, hogy a néptánc- és népzeneoktatás a hagyományos iskolai rendszerben is teret kapjon.🪡

📌„Ha szembe jön egy domokosi hölgy, abból ahogy viseletbe öltözött, meg lehet állapítani korosztályát, hogy milyen családból származik, szenteltek-e családtagot pappá, mennyi földje, erdeje van. Mindenekelőtt nem egyenruha, hanem megmutatja mindazt az értéket, illetve ízlést amit a tulajdonosa képvisel.”🪢

📌Gyere hát te is, vedd magadra az egykori ruhakölteményeket, amelyeket maga az élet szőtt.📸

13/08/2024

📌Bota Nikoletta-Johanna 11 éves. Első osztályban volt egy online ki-mit-tud verseny, amelyre Szigeti Gyöngyi: A fehér nyuszi című mesével jelentkezett, első helyezést ért el - azóta is ez a kedvenc meséje. Ettől kezdve egyre több mesét és verset olvasott, tanult, amelyeket mély beleéléssel továbbított a hallgatóságnak. Fontos számára az anyanyelv iránti tisztelet és szeretet, amelyet a mesék és versek mondása, szavalása által fejezhetünk ki és adhatunk tovább a jövő nemzedékének.☀

📌A Virics Banda Gyimesközéplokon, Sötétpatakán élő gyerekekből álló zenekar, amely 2017-ben alakult. Tradicionális gyimesi csángó muzsikát játszanak, amelyet mély alázattal és tisztelettel próbálnak elsajátítani olyan mesterektől, aki ezt még megőrizték, valamint régi archív felvételekről. A virics szó Gyimesben a nyírfa vizét jelenti, ami a vitalitást, a frissességet, az újjáéledést hozza el tavasszal. A Folkmaraton alkalmával egy különleges produkcióval állnak színpadra. 🎻

13/08/2024

Hálásan köszönjük! 🎤

12/08/2024

📌A falusi kultúrában a bőr megművelése általánosan elterjedt volt. Erdély szerte rengeteg bőrműves volt, azon belül szíjgyártók, akik a lószerszámot készítettek, sok volt a cipész, csizmadia, szűcs és szabó, ritkább szakmák közé tartozott a nyerges szakma. Mindezekhez elengedhetetlen volt a bőr, a valódi állati eredetű bőr, amit gondosan készítettek el, csereztek ki. Ezt mind-mind háznál történt, hisz nem voltak gyárak. Sámuel Szilárd-László 2022 óta szakképzett Népi Bőrműves, amit azóta is folyamatosan művel és fejleszt. Szakmája sokszínűségének köszönhetően eltérő tárgytípusok elkészítésében is jártas.🪡

📌Fájin Banda - Sokféle jó és szép zene létezik a világon, de olyan fájin mint a hagyományos magyar népi muzsika, még egy nincs! -vallják a zenekar tagjai. Bár már mind felnőttekként kezdtek népzenét tanulni, s bár legtöbbet a maguk kedvére muzsikálnak, kitartásuk, alázatuk, s népzene iránti szeretetük jó néhány csíkszeredai táncegyüttes házi zenekarává varázsolta őket. Ők pedig mindent megtesznek, hogy magukhoz mérten hétről hétre jobbak, ügyesebbek, eredetibbek legyenek, s azt a fájin népi muzsikát, ami a magyar embernek kenyere kellene, hogy legyen, mennél jobban elsajátítsák.🎻

11/08/2024

📌Nemcsics Erzsébet népi takács végzettsége mellett bútorfestéssel is foglalkozik. A hatalmas, lendületes vonalak, hogy egy levelet egyetlen vonással fest meg, sok mindenre megtanítja: nyugalomra, bátorságra, belső figyelemre. Ezek nélkül nem lesz szép és pontos a tárgy, amit fest. Fontosnak tartja, hogy tapasztalatait, tudását őszintén megossza másokkal, hogy tanulhassanak önmagukról.☀

📌Bara Szabolcs Csíkszentdomokoson született. Gyermek kora óta kapcsolatban áll a néptánccal, amit szüleinek és Sándor Csaba Lajosnak (Csaba bácsinak) köszönhet. Már 10 éve a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes hivatásos táncosa. Munkássága során a Kárpát-medence számos területén ismerkedett meg különféle népszokásokkal, néptáncokkal, népzenével és népdalokkal, mégis a domokosi emberek hagyatékát tekinti szívügyének. A Folkmaraton során egy olyan táncoktatásra kerülne sor, ahol konkrétan két domokosi házaspár táncát tanulhatják meg a résztvevők megismerve az apróságokat, finomságokat. Az oktatás során és az azt követő beszélgetésben szó lesz ezen táncosok mivoltáról, életéről. 🌲

10/08/2024

📌"Előtérbe helyezzük a környezetünk kínálta lehetőségeket, így többnyire saját festésű helybéli berke gyapjúból dolgozunk és a magyar mintakincsünkből merítkezünk. Célunk, hogy a minőséget hordozó munkáinkkal ez ősi tudást átörökítsük ma is használható tárgyak: táskák, takarók és melegséget őrző mamuszok formájában." - A Csíki Nemezműhely meséje több mint egy évtizede indult útjára. A gyapjúkedvelők azóta számos bel- és külföldi vásár, kiállítás és foglalkozás alkalmával láthatták kézműves munkásságuk.🪡☀

📌Az Üver zenekar elmondása szerint - “Zenekarunk Marosvásárhelyen és környékén (zen)él, legszívesebben táncházakban. Hivatásunkat és a zenéhez való kötődésünket tekintve ahányan vagyunk, annyi félék, de egyvalami összetart minket: a népzene szeretete és tisztelete. Egyikünk édesapjától tanult muzsikálni, másikunk a gitárt cserélte brácsára késő kamasz korában és volt, akit gyerekkorától végigkísért a népzene. Népzenei repertoárunk univerzumszerű tágulásban van, hiszen elég sok felhívást kapunk táncházakra, ilyen-olyan zenei összeállításra, néptáncfesztiválok zenei kíséretére. Mindemellett nekünk is vannak külön-külön ínyenc kedvenc mestereink, kiknek csodálatos muzsikáját igyekszünk minél eredetibb formájában megismerni és átvenni, majd továbbítani az éppen arrafelé kíváncsiskodó, vagy csak egyszerűen mulatni vágyó embertársainknak.” 🎻

09/08/2024

📌Sámuel Attila szíjgyártó lesz segítségére a Bőrudvarba látogatóknak. Tanulmányait Székelyudvarhelyen 1992-ben végezte. Mesterségét azóta nagy szeretettel műveli. Legfőbb tevékenységei a paraszti lószerszám készítés, illetve különböző kiegészítők, nadrágszíjjak, kutyaszíjak, nyaklók megalkotása. 🪡

📌A Héva zenekar két és fél éve működik, ebben a felállásban egy éve muzsikálnak együtt. Repertoáruk változatos, Erdély több tájegységének muzsikája is fellelhető benne. Amatőr szinten muzsikálnak, kisebb alkalmakon, táncházakban, mert úgy hiszik, hogy ebben a hivatásban a gyakorlat és a tapasztalat a legnagyobb érték. A zenekar neve a héva, ahogyan a szekér rúdját hívták őseink. Azért muzsikálnak e név alatt, mert képviselni szeretnék azt a “szekérrúdat”, amely hozzáköti a közösséget a népi kultúrához.🎼