India moments
Bár ezúttal csak átutazóban voltunk Indiában, azért készítettem pár felvételt. Rövidke, de remélem tetszik majd.
//
We only spent a few days this time in India but I still did some filming. It is only a shortie but hope you like it.
Szeptember 12 fontos dátummá vált az életünkben. Három éve pontosan ezen napon indultunk el egy utazásra, amiről már akkor is úgy gondolkodtam, hogy ebben az útban minden benne van. Az is, hogy egy év múlva már otthon leszünk, vagy hogy végleg letelepedünk egy távoli országban, esetleg találok valahol egy szuper lehetőséget, aminek nem tudok ellenállni és még sorolhatnám. Tudtam, hogy ebben bármi benne lehet, mert ismertem már annyira önmagam és a nyitottság amivel a világhoz állok állandóan magában hordozza ezeket az új élethelyzeteket. Így utólag már könnyű megmondani, de igazam lett. Ez valóban nem egy “átlagos” nagy utazás lett, annál is tovább ment és egy teljesen új életszakasz kezdődött. Most azonban nem az útról magáról szeretnék mesélni, hanem az áldozatról, amit három éve meghozunk azért, hogy az álmainkat élhessük. Ezt a videót most azoknak a szeretteimnek küldöm, akiktől sokat vagyunk távol és akármilyen elképesztő helyeken is járunk, minden egyes nap hiányoznak. Anya, Apa, a Bátyám és a Csajok! Illetve a Barátaim - akiknek a nevét annyira hosszú lenne itt felsorolni, hogy nem kezdek bele. Úgyis tudják, hiszen ezek a barátságok 10.000km-es távolságból is megtörhetetlenek. Szóval Nektek üzenek most és szeretném ha tudnátok, hogy ha nem is beszélünk sűrűn, mindig velem vagytok lélekben. Ennek a videónak is minden egyes képkockájában ott vagytok velem, a gleccseren sétálva, az óceánnál a szélben, vagy miközben zúdul mellettem a vízesés. A szar pillanatokban, amikor inkább hazamennék, mert minden olyan rohadt nehéznek tűnik, akkor van honnan erőt merítenem. Tudom, hogy ott vagytok nekem mindig és ha egyszer tényleg megpróbálnám feladni, akkor Ti nem hagynátok. Mert ismertek és tudjátok mit jelent nekem ez az élet. A hosszú és állandó távollét még inkább tudatosítja és tovább erősíti az érzést bennem, hogy a Cs
(Please scroll down for English)
🇭🇺 Egy rövid videó montázs utazásunk első két évéből, amikor napi szinten vezettünk és róttuk a kilométereket. A felvételeket 7 különböző országban vettük fel, Irán, Pakisztán, Örményország, Grúzia, Görögország, Bulgária, Albánia. Ti kipróbálnátok a lakóautós életet?
------------
🇬🇧 A short video compilation from the first two years of our travels when we hit the road everyday with our little camper. The footages we captured in 7 different countries: Iran, Pakistan, Armenia, Georgia, Greece, Bulgaria, Albania. Would you try vanlife?
(Please scroll down for English)
🇭🇺 Ma megtaláltam ezt a felvételt és egyből késztetést éreztem, hogy valamit alkossak belőle. Az eredmény a lenti kis memoár lett a bő egy éve történt lánykérésről. A mai napunkat biztosan különlegesebbé tette, mert visszarepültünk újra a tóhoz, ahol akkor igent mondott. Azóta is egymás mellett utazunk a varázsszőnyegen, ki tudja még meddig és hová, de mindegy is, hiszen az út a fontos és nem az végcél. Köszi hogy itt vagytok és jöttük velünk.
Üdv az útról,
Peti
-----------
🇬🇧 I found this footage today and immediately wanted to create something out of it. This is how this little video turned out about our proposal happened last year. It made today so special for us and thinking back on the day when she sad yes. Since then we still travelling on side by side on a magic carpet who knows where and how long but it does not really matter anymore. The journey what is important not the destination. Thanks for being here and coming with us in this life.
Greetings from the road,
Peti
Új fejezet // New chapter
(Please scroll down for English)
🇭🇺 Megérkeztünk rendben Pakisztánba nagyjából egy hete. Karachi-ba repültünk és az autónk Islamabad-ban vár, de mivel nincs még készen ezért nem sietünk nagyon felfele. Eltöltöttünk néhány napot délen, majd felvonatoztunk Lahore-ig, ami 19 órát jelentett a Karachi Express-en. Innen még van egy 4.5 órás zötykölődésünk a fővárosig, hogy aztán újra találkozzunk szeretett járgányunkkal. Már alig várjuk! Egy puszta pillantás az autóra annyi fantasztikus élményre emlékeztet minket, hogy szeretjük csak úgy nézegetni is:)
A videó tavaly novemberben készült az év utolsó túráján. -20 fokban éjjel a sátorban beszéltünk róla, hogy ezt biztos emlegetni fogjuk. Így is lett.
Üdv az ÚTRÓL,
Peti
-----------
🇬🇧 We have arrived back in Pakistan one week ago. Since our car is not ready to ride yet we spent some time down in Karachi. Then we took the Karachi Express up to Lahore which took us 19 hours on the train. After few days in the city we are soon off to Islamabad to be re-united with our beloved car. Can't wait the moment! Only looking at this car brings up so many amazing memories:)
This video we took in last November on our last hike of the year. We had this discussion in tent during the night while -20 celsius outside that we will talk about this hike for a long time. And there it is:)
Greetings from the road,
Peti
Hamarosan kilőjük magunkat. Készen álltok?
//
Soon we are back on the road. Are you ready?
Szombaton találkozunk, de addig is Boldog Új Évet! // Happy New Year Friends!
(Please scroll down for English)
🇭🇺 Ezt láttátok már? Egy újabb munkánkat szeretnénk megmutatni, amire nem titkoltan igen büszkék vagyunk. Egy évvel ezelőtt távoli célnak és álomnak tűnt, hogy olyan cégekkel dolgozzunk, mint az amerikai Kingston Technology. Mára ez realitássá vált és mondhatjuk, hogy beérett a munkánk gyümölcse. A főleg memóriákat és merevlemezeket forgalmazó cég az ultra kompakt XS2000 névre hallgató külső ssd-jét és sd kártyákat küldött nekünk, hogy használjuk őket és készítsünk fotókat és videót a termékekkel. A mindössze 28,9 grammos ssd 500gb-tól 4tb kapacitásig kapható és hamar nagy kedvencünkké vált. Víz, por és ütésálló, ami a mi esetünkben igen hasznos tulajdonságok:) Kis mérete és pehely súlya szintén jól jön az örökmozgó életünkben. A videókat 4k, vagy magasabb felbontásban rögzítjük, ami hatalmas file méreteket jelent. Ezért mind az anyagok mozgatása, majd utána az utómunka sokkal egyszerűbb és szaporább a villámgyors - 2,000MB/s - meghajtó használatával. Akinek hasonló igényei vannak, azoknak jó szívvel tudjuk ajánlani.
A videót ősz folyamán rögzítettük hol máshol, mint Észak-Pakisztánban. Hunza-ban hosszú ideig a Offto.pk volt a bázisunk, ahonnan az Attabad tóhoz mentünk felvenni a kajakos jeleneteket, majd két órás túrával jutottunk fel a Baskochi kilátópontra. A tó színe nem az utómunka eredménye, tényleg ilyen elképesztő kék árnyalatban pompázik amikor napos idő van.
Remélem tetszik majd és nem bánjátok, hogy megosztjuk veletek a projekteket, amiken dolgozunk. Legalább tudjátok, hogy mivel telnek a napjaink, amikor hosszabb ideig hallgatunk:)
Üdv itthonról,
Peti
#reklám
-----------------
🇬🇧 Here is another video of ours that just released recently and we are proud to present it to all of you. We worked on this in collaboration with Kingston Technology. The US company is a ma
(Please scroll down for English)
🇭🇺 Meg voltak az első hazai ízek, csirke pörkölt, palacsinta, húsleves és a többi finomság. Nagy beszélgetések a családdal, első találkozások barátokkal, alvás a régi ágyban. Érdekes érzések kavarognak bennem. Mintha csak nem rég indultunk volna el Horvátország irányába és a rengeteg élmény amit 26 hónap alatt átéltünk nem is annyi lett volna, hanem egy rövidebb kiruccanás. Szerencsére nálunk voltak a kamerák és szakadatlanul rögzítettük élményeinket napi szinten. Elképesztő, hogy mennyi anyagot készítettünk, milyen fanatizmussal űztük és hajtottuk a legjobb felvételeket és sokszor fáradtságot, kedvtelenséget leküzdve újra és újra megragadtuk a kamerát. Ezt persze csak úgy lehet csinálni, ha egyben nagyon szereted is az egészet. Hálás vagyok, hogy húztuk egymást előre ebben és ha az egyikőnk vesztett a motivációból, akkor a másik segített átlendülni azon az időszakon. A lenti felvétel akkor készült, amikor felértünk az 5300 méter magas Moses-csúcsra. Elképesztő panoráma fogadott minket, többek közt rálátással a K2-re. Ezeket a felvételeket nézve értelmet nyer minden fáradtság, amit fentebb említettem.
Üdv itthonról,
Peti
-----------------------
🇬🇧 We already had the first home made Hungarian dishes. Chicken paprikas, pancakes, meat soup and all the other yummies. Long conversations with family, first meeting with friends and sleeping in the old bed. However I have strange feelings inside. It feels like we just left not long ago to Croatia and all the memories we had through the last 26 months are happened in a much shorter period. The great thing that we had our cameras with us and we tirelessly used them everyday to document our adventures. It is unbelievable to realise how many footages and photographs we took and we have been so obsessed to get always that perfect shot. This is only possible when you actually re
(Please scroll down for English)
🇭🇺 A már sokat emlegetett Patundas-fennsíkon sem pihentek a kameráink. Ezúttal nem mi voltunk a főszereplők, hanem "kaptunk" egy igazi kalandort akivel forgathattunk. Zicho.hu Viktorral és a Dockyard-al közös projektünk az egyik nagy favoritunk volt idén. Meg kell mondjuk igazán üdítő volt, hogy ezúttal csak a kamera mögött helyezkedtünk el és minden figyelmünket arra tudtuk fókuszálni, nem kellett szerepelni. A túra és a forgatás egy hétig tartott, 4000-4500 méteren kempingeztünk és élveztük a szeptember végi napos, de éjszakánként igen hűvös időjárást. Aztán utolsó napra megjött a hóvihar és le is kergetett minket a hegyről. Viktorral nagyon jól összebarátkoztunk, azóta is tartjuk a kapcsolatot és jó lenne, ha tudnánk még a jövőben hasonlókban részt venni együtt. A Dockyard szintén remek partner volt, hiszen pont az ilyen túra őrültek számára forgalmaznak felszereléseket, mint amilyenek mi is vagyunk. Az előadáson biztos fogunk erről a kalandról is mesélni részleteket. Apropó! Nagyon sokan regisztráltatok már és ez némiképp fejtörést okozott számunkra. A nagy létszám miatt másik helyet kellett keresnünk és emiatt változni fog a dátum. Úgy néz ki, hogy meg van a végleges hely és holnap mindenkit ki fogunk értesíteni a regisztrált email címén. Nagyon bízunk benne, hogy az új időpont is jó lesz legtöbbünknek.
Most azonban toljatok rá hangot és hadd szóljon a videó! Lentebb a kommentekben várjuk nagyon hogy tetszett. Mi szokás szerint maxon nyomtuk a gázt, szívünk lelkünk és minden energiánk benne van ebben is.
Üdv az útról,
Peti
-------------------------
🇬🇧 Here we go with another video that we shot in Patundas Meadows not long ago. This time we got a real adventurer to shoot with and teamed up with Zicho.hu and Dockyard. It was quite refreshing that we were not in front of the camera and could focus
(Please scroll down for English)
🇭🇺 Az előzetes után íme a teljes videó, amit a Rakaposhi-nál készítettünk. Az 5 napos túra az egyik leglátványosabb volt, amit itt a Karakoram-ban nyomtunk. Remélem a film segít majd láttatni, hogy miért gondoljuk így:) Erre a kalandra vittük el először a DACHSTEIN - Mountaineering since 1925 Serles GTX bakancsunkat, ami hű társnak bizonyult mind kényelemben, mint funkcióit tekintve. Cilinek sikerült bokáig merülni a gleccseren az egyik kisebb folyóban, de a lába száraz maradt, aminek felettébb örült:) Nem is szaporítom tovább a szót, indítsátok el és gyertek velünk a 7788 méter magas Rakaposhi lábához!
Üdv az útról,
Peti
#reklám
----------
🇬🇧 After the trailer I am here to show you the final video we made at Rakaposhi. This hike was one of the most spectacular that we did in the Karakoram and hope that the movie will make it understandable why we are saying that. For the very first time we were wearing the Serles GTX hiking boots from DACHSTEIN - Mountaineering since 1925 and they proved to be good companion both in comfort and in technical features. Cili was managed to make a dip in a shallower river up to her ankle while we were crossing the Minapin glacier. Her feet stayed dry which was really appreciated by her that time:) Without further ado let start the video and come with us to the very foothills of the 7788m high Rakaposhi Peak.
Greetings from the road,
Peti
#ad
(Please scroll down for English)
🇭🇺 Szuperül telnek az őszi napok nálunk. Mindketten befejeztünk pár projektet, Cili a fotókat én meg szokás szerint filmeket editáltam. Hamarosan láthatjátok őket! Közben Hunzába megérkezett az ősz és egyre több réteg ruhát húzunk magunkra már napközben is. A lenti rövid drónos témán azt a környéket látjátok, ahol ezeket a heteket töltjük. Gulmit faluban van a bázisunk, a végén látjátok a Silk Route Lodge Gulmit-t, ahol nagyon jó barátokra leltünk. A kertben a folyó mellett áll Rusty, elképesztő kilátással a Passu Cones-ra. A nap nagy részét bent töltjük az épületben és asztal mellett toljuk a laptopot, persze ha szép idő van kijárunk azért sétálgatni, autózni egyet, vagy éppen fotózni. Hálásak vagyunk ezekért a napokért. Max november elejéig maradunk fent a hegyekben, addig le kell hoznunk még két forgatást biztos. Utána viszont el kell indulni lefele, mert nem gyenge hegyvidéki út vezet délnek, azon át is kell ám jutni még a hó és fagy előtt. Egy biztos, hogy nehéz lesz a szívünk amikor elindulunk lefele. Elképesztő nyarunk volt itt Észak-Pakisztánban. Nem gondoltam, hogy a tavalyi grúziai menetet lehet majd überelni, de jelentem sikerült. Nyomjuk majd a híreket és persze jönnek az új anyagok hamarosan.
Addig is üdv az útról,
Peti
-------------
🇬🇧 Autumn days are passing just fine for us. We both finished few projects recently. Cili did the editing on photo series and me worked on the video edits. You can see them soon! In the meantime autumn has arrived in Hunza and we need to wear more and more layers during the day. On below drone video you can see the exact area where we have been spending our weeks. Our base is in the village of Gulmit, at the end of the video you see the Silk Route Lodge Gulmit where we found very good friends. Rusty is parked down in the garden right next to the river with amazing view of the Pa
DRK Sarfaranga extra
(Please scroll down for English)
🇭🇺 Jöjjön egy újabb érdekesség innen Pakisztánból. Remélem emlékeztek még az előző Dorko-s filmünkre, amikor Cili a sivatagban vadul száguldozik egy Jeep-el. Annak ellenére, hogy vezetni nem nagyon tud haha:) Amennyiben lemaradtatok arról a videóról, akkor itt az első kommentben megtaláljátok hozzá a linket. Érdemes először azt megnézni és utána ezt az extra kiadást. Mielőtt bárki aggódni kezdene miattam, ezt a videót még augusztusban vettük fel és épp a közepén voltam egy elég kemény pakisztáni hasmarsnak. Ennek következtében - magamhoz képest - sok súlyt vesztettem és végül orvoshoz kellett mennem, aki antiobiotikumot adott és azóta jól vagyok és próbálok minél többet enni. Cili szerencsére főz rám rendesen, szóval aggodalomra semmi ok, élvezzétek ezt a kis kulisszák mögötti anyagot.
Üdv az útról,
Peti
-----------------
🇬🇧 Hope you guys remember our latest video that we made for Dorko. If you missed that you can find the link below in the first comment. This one is a "behind the scenes" addition to that but it is in Hungarian language so you might only gonna enjoy the visuals this time.
Greetings from the road,
Peti
(Please scroll down for English)
🇭🇺 Néhány órája értünk vissza egy 5 napos mini expedícióról. Ezúttal Cilivel ketten indultunk neki a Rakaposhi alap tábornak, hogy onnan átvágjunk a Minapin gleccseren és megérkezzünk a 4000m-en fekvő Kacheli tóhoz. Elképesztő kaland volt, pláne hogy helyi vezető és teherhordó nélkül hoztuk le ezt a kört. Ergo átnavigáltunk a gleccseren és magunk vittük az 5 napi élelmet, teljes fotós/filmes szettet, sátrat, ruhát, mindent. Most másra nincs is erőm, beszélek inkább a lenti videón és később jönnek a részletek.
Üdv az útról,
Peti
—————
🇬🇧 We arrived back a few hours ago from a 5 days mini expedition. This time it was only Cili and me reaching the Rakaposhi base camp and from there we crossed the mighty Minapin glacier and finally ended up at Kacheli Lake at 4000m. It was an insane adventure as we hiked all the way without a local guide and carried all our stuff for 5 days. We had to navigate through the glacier by ourselves with the backpacks fully stuffed with food, camping equipment, photo/film gear, clothes and everything else. I am way too tired to text more so later i will come back with more details.
Greetings from the road,
Peti
3 év együtt
3 éve találkoztunk először Cilivel a Japanika étteremben. Egy bátor döntéssel rá egy évre közösen nyakunkba vettük a világot egy kis lakóautóval, hogy aztán az elmúlt két évben minden egyes napot együtt töltsünk. Leírva is elég extrémül hangzik és bizony sokan kérdezték már, hogy sikerült ezt a két évet úgy lehozni, hogy még mindig nem nyírtuk ki egymást, de egyáltalán, hogy még mindig együtt vagyunk és szeretjük a másikat. Nos, gondolom nem olyan nagy meglepetés, de sokszor elég nehéz. Mindketten vízöntők vagyunk és nem tudom Ti hogy vagytok vele, de ránk passzolnak a csillagjegyünk tulajdonságai. Többek között a függetlenség iránti nagyfokú vágy és a makacs jellem. Jól kezdődik:) Azt hiszem mindketten elmondhatjuk, hogy ennyire erősen senki mellett nem tartottunk még ki az életben és minden párkapcsolati nehézség ellenére soha nem merült fel komolyan, hogy nem együtt kellene mennünk az úton. Szerelmesek, barátok, útitársak, kollégák. Azt hiszem kitartásból jár a jeles. A nehézségek ellenére mindig ott vagyunk a másik mellett és támogatjuk, mint a legnagyobb bajtársak, vállvetve, fogcsikorgatva sokszor, de együtt megyünk tovább.
Üdv az útról,
Peti
#reklám
ÓRIÁSI bejelentésünk van, ezt mindenképpen nézzétek meg:)
(Please scroll down for English)
🇭🇺 Hello újra,
Lassan már megszokjátok szerintem, hogy ritkábban posztolok ide Facebook-ra, de akkor hosszabban írok. Nagyon érik egy élő bejelentkezés és tulajdonképpen nem is rajtunk múlik a dolog. Egyszerűen nincs körülöttünk olyan internet kapcsolat már hosszú ideje, amivel stabilan le lehetne hozni egy ilyen videós élő kapcsolatot 1-2 órán át. Azonban rengeteg mesélni valónk van és készülődik egy óriási meglepetés is. Így szerintem azt kellene csinálni, hogy megírjátok nekünk ez alá a poszt alá kommentben, ha van kérdésetek. Mi pedig rögzítünk offline valamikor egy beszélgetést, amiben ezeket is megválaszoljuk. Utólag pedig próbáljuk majd feltölteni amit rögzítettünk. Szóval jöhetnek ide lentre hozzászólásban. Nyugodtan kérdezzetek személyes jellegűt, fotó-videó, utazásról és igazából bármit ami érdekel.
A lenti videó a Barah Broq tónál készült durván egy hete. Miután kipihentük a hegymászókkal eltöltött 10 nap fáradalmait, újabb kalandok után néztünk. Ezt a túrát egy helyi ismerősünk ajánlotta és egy kevésbé népszerű völgy végén található káprázatos tóhoz vezet. Innen pedig tovább lehet menni és megmászni az 5300 méter magas Moses csúcsot. Mondanom sem kell, hogy a fullos menüre neveztünk be, ami azt jelenti, hogy 2600 méterről indultunk Barah falvacskából és két fél nap alatt értünk fel a 4500 méteren fekvő tóhoz. Harmadik napon sikeresen bevettük a csúcsot, ahonnan egyedülálló kilátás nyílt többek közt a K2-re is, de szinte az összes 7000-8000 méteres óriás megmutatta magát. A negyedik napon pedig bevállaltuk egyben a lefele utat, azaz szűk 2000m-t ereszkedtünk 8-10 óra alatt. Bevallom, nem voltunk túl fittek mire az autóhoz értünk :D Rusty egyébként egy iskola elkerített udvarán várt minket ezalatt a 4 nap alatt, szóval jó helyen volt. Ez a rövidke videó most
(Please scroll down for English)
🇭🇺 5000 méteren aludni egy hálózsákban a szabad ég alatt? A hegymászókkal tartottunk első komolyabb akciójukhoz, ami azt jelentette, hogy alvás fent, majd éjjel kettőkor fejlámpákkal indultak a durván 600-700m-el fentebbi csúcsra. Úgy kell elképzelni, hogy ezen a magasságon már elég sok hó van, ahol pedig nem, ott minden nedves. Ezt különböző módon oldottuk meg: Cili egy nagy lapos kőre rakta ki a matracát, én meg a nedves füves részen próbáltam extra rétegeket kialakítani magam alatt, hogy biztosan ne ázzon át. A túra felfele eléggé kimerítette a testünket, emiatt nekem kellett 1-2 óra mire a magaslati levegőn hosszú mély lélegzés után normálisra tudtam hozni a pulzusomat. Nagyjából 0-5 fok között lehetett a hőmérséklet éjjel, de többé-kevésbé melegen tartottak minket a cuccaink. Aztán pár óra alvás után a hajnal első fényeivel ébresztettük magunkat és néztük hol járnak mászóink. Mivel ettől a ponttól kőkemény technikai rész következett kötéllel, biztosítással és egyebekkel, így ezt a szakaszt drónnal tudtuk már csak filmezni. Cili pedig az óriás tele objektívvel lőtte az izgalmas fotókat a távolból. Az alábbi videón nem sokkal lentebb az alvóhelyünktől sétálunk a gerincen, miközben a 7282 méter magas K6 tekintélyt parancsolóan mutatja ki a főnök a Nangma-völgyben. Aztán a hét folyamán később ismét fent aludtunk egy másik ponton. Egy száraz, füves domboldalon, ahol minden klappolt. Magam részéről fullosan végig aludtam azt az éjszakát, csak néha félálomban láttam, ahogy Cili csillagfotókat készít az új állványáról. Azt hiszem rá fogunk kapni, mert hihetetlen hangulata van ilyen helyeken elaludni és ébredni. Fotós szemmel meg maga a csoda.
Üdv az útról,
Peti
---------------------
🇬🇧 Spending the night at 5000 meters in a sleeping bag under the sky? We joined the climbers o
Nangma Valley base camp
(Please scroll down for English)
🇹🇯 Akkor jöjjön a tegnapi folytatása. Annyit leszögeznék, hogy sokkal több értelmet nyer az egész történet, amennyiben követitek mellé a sztorikat amiket megosztok IG-n, vagy itt FB-n. Szóval a tegnapi videóban betekintést kaptatok az út autós részébe. Khand faluig vittek minket, ahol fel is vertük a sátrakat és másnap reggel indultunk el - nem szégyellem bevallani - életem egyik legnehezebb túrájára. Az érhetetlen része az, hogy ilyen túrát (16km, 1000m szintkülönbség) ezerszer csináltunk már és egyik sem készített ki minket ennyire. Valószínű a nehéz hátizsák (minimum egy hétre pakoltunk) és a magashegyi oxigénhiány következtében volt ilyen nehéz. Ráadásul meló volt, ugyanis főszereplőink minden lépését rögzíteni próbáltuk, kisebb nagyobb sikerrel, de ehhez semmiképp nem a saját tempónkban haladtunk. Mindenesetre csak felkúsztunk-másztunk valahogy. Amikor megpillantottuk az alaptábort tudtam, hogy ez életem egyik meghatározó élménye lesz. Mindig erről álmodtam, hogy a világ végén elképesztő hegyek között (6000-7000m magasak esetenként), folyó zúgása mellett kempingezve, csak mi és a természet. Végül 10 napot töltöttünk itt, végig sátorban, amit pár éjszakára fentebb is cipeltünk és bivakoltunk 5000m magasságban, hogy aztán hajnalban filmezni tudjuk, ahogy hegymászóink valamelyik csúcsot ostromolják. Órákig tudnék mesélni az itteni élményekről, de hagyni kell ám a filmbe is meglepetéseket. Íme a lenti videóban a NANGMA alaptábor, a szó egyébként OTTHON-t jelent és bizony úgy is gondolok rá vissza, mint az egyik legkedvesebb hely, ahol eddig jártam.
Üdv az útról,
Peti
--------------
🇬🇧 After yesterday's introduction here comes the next one. I want to point out here that if you follow the stories on IG and FB the whole story makes much more sense. You already saw the Jeep ride in the previo
(Please scroll down for English)
🇭🇺 Oké, tudom megint jól eltűntünk. 10 napot töltöttünk a hegyekben, ahol semmi térerő nem volt. Egy nagyon különleges expedícióhoz csatlakoztunk, ugyanis a Magyar Nemzeti Hegymászó Válogatott érkezett Pakisztánba és velük indultunk el a Karakoram belsejébe, hogy dokumentáljuk a mászásaikat. Alábbi videó egy kis kedvcsináló az út autós részéről, amikor Khand faluig vittek minket, ahonnan gyalog indultunk tovább a Nangma-völgyön át. Sok izgalmas részlet érkezik majd erről az útról, később pedig egy általunk készített dokumentumfilm is megjelenik. Várjátok?
Üdv az útról,
Peti
----------------------
🇬🇧 Alright I know we have been disappeared once again. We spent 10 days in the mountains without mobile signal. We had good reason to be there as we joined the Hungarian National Climber team and we started our expedition with them into the depth of Karakoram. Our mission was to document their adventures here in North Pakistan. Below video is a really short edit just to get you into the mood. The Jeep took us to Khand village and from there we continued our journey on foot through the Nangma Valley. Lots of exciting details will be revealed in the next few weeks and later on we are going to release a short documentary made by us. Are you excited?
Greetings from the road,
Peti
(Please scroll down for English)
🇭🇺 Jöjjön a tegnapi fotó folytatása, de ezúttal mozgókép formájában. A tavalyi nyarat, ha emlékeztek a Kaukázusban töltöttük. Azóta gyakorlatilag nem voltunk hosszabban igazi hegyvidéken. Szóval óriási lelkesedéssel értünk a Föld leglátványosabb hegyvidékeire. Pakisztánban a Hindukusz, a Karakoram és a Himalája hegyláncok találkoznak és emiatt a lelkesedésünk az egekben van. Lassan 20 hónap folyamatos utazás után még mindig bennünk van a kalandvágy. Elmúlik ez majd valaha, vagy mi már így maradtunk?
Kérlek írjatok ezügyben:)
Üdv az útról,
Peti
---------------------
🇬🇧 Here is a follow up video for yesterday's photo of Nanga Parbat. If you still remember we spent the last summer in the Caucasus. Since then we have not stayed long in any real mountain area. Therefore we have been arrived in North Pakistan with huge excitement especially knowing the fact that this is one of the World's most spectacular mountain area. In Pakistan three huge mountain ranges meet: Hindu Kush, Karakoram and Himalayas. After 20 months of constant travelling we still have great hunger for adventure. What do you think is it going to go away or we gonna stay just like this? Please write us in this matter:)
Greetings from the road,
Peti
Beköszönés az óriások birodalmából 🏔
//
Greetings from the land of giants 🏔
(Please scroll down for English)
🇭🇺 Hello hello, rövid helyzetjelentés ezúttal írásban. Terv szerint elindultunk északra itt Pakisztánban és néhány napon belül elérjük a nyolcezresek vidékét. Először Skardu térségébe megyünk, ahonnan rengeteg túra indul többek között a K2-re is, ami a világ második legmagasabb csúcsa. Számunkra az alaptábor lehet a realitás és tervezgetjük is a túrát. Közben persze a megpróbáltatások is érkeznek rendben futószalagon, ahogy szoktak. Cili laptopja jelenleg teljesen használhatatlan, így az enyémen osztozunk ketten. Egy ilyen közös laptop használatot biztosan nem raknék egy párterápiás programba sem:) Az internet ahogy haladunk északra egyre szórványosabban van jelen, még jó hogy itt a hegyvidéki régióban terveztünk megállni és komolyabban ráfeküdni az online dolgainkra 😄👍 Volt pár keményebb szakasz itt az N15 úton, amin jelenleg is vezetünk felfele. Rusty egyenlőre állja a sarat, mindenesetre jól tettük, hogy foglalkoztunk pár hete a futóművel. Állítólag ez a nagyjából 50-60km szakasz van, ahol tényleg pocsék az út, utána jobb lesz a helyzet. Így legyen! Hamarosan elkezdenek kihullani belőlünk a projektek, amiken az utóbbi hetekben dolgoztunk. Tudjátok már szerintem, hogy ha itt csend van, az nem azt jelenti, hogy nem őrölnek nálunk a kerekek, sőt:)
A lenti videó ne tévesszen meg senkit, ez még Iránban történt az 5610m magas Damavand lábánál. Cilinek kiváló lehetősége volt tesztelni az új Everest bakancsát a Dorko-tól, valamint 150-500mm ultra zoom lencséjét a Tamron Magyarország-tól. A Damavand egyébként Irán legmagasabb hegye és nagy álmom volt legalább a közvetlen közelébe eljutni. Különösebb technikai, hegymászó tudás nélkül megmászható egyébként a csúcs. Legközelebb remélem ez is összejön.
Üdv az útról,
Peti
-----------------------
🇬🇧 Hey there, I hope you have alre
