23/11/2024
Mit jelképez a szarvas, a magyar nép egyik szimbóluma? 🦌🌝🌞⭐️🌲
Az agancsos vadakat az ember mindig nagyra értékelte. A barlangrajzoktól a sámánhiten keresztül korszakokon és földrészeken egyetemes volt a szarvas tisztelete. A szarvas egész Eurázsiában és Amerikában őshonos, de csak a rénszarvas háziasítható – éppen azért, mert nem lett az ember napi társa, megmaradt a misztikum szintjén, mit sem veszített jelképi erejéből.
A szarvas ősidők óta igen előkelő helyet foglal el a népek mitológiájában. A szarvas agancsa különösen fontos szimbólum, a folyamatos megújulást jelképezi, agancsában a Naphoz kapcsolódó szimbólumra találtak. A csodaszarvas sok eurázsiai népnél s egyes É-amerikai indián csoportnál is igen régóta a csillagos ég jelképe.
Az ember és a szarvas régi-régi kapcsolata azonban ma is tetten érhető, szimbolikus jelentése mindig valami pozitív.
A kínaiak a szarvast a jóléttel, és a hosszú élettel hozták összefüggésbe, a japán sintoizmusban feltűnik a szentélyek falain mint istenek hátas állata.
A szkíták totemősként tartották számon, s lótenyészetük ellenére a lovaknál nagyobb számban ábrázoltak szarvasokat, sőt lovaikat gyakran szarvasmaszkban temették el.
A sztyeppei népeknél a szarvas totemősként szolgált, de emellett még csodás vezető állatként is, amely a népet – rendszerint a vadászat során - új területre, új hazába vezeti.
A mongoloknál, bizonyos szertartásoknál, olyan szarvasálarc is szerepel amelynek szarvai hegyein stilizált lángocskák láthatóak, a bolgár kolindaénekekben a Csodaszarvas agancsa hegyein csillagok vannak.
„Homlokomon vagyon / Felkelő fényes nap;
Oldalamon vagyon / Árdéli szép hold;
Jobb vesémen vannak / Az égi csillagok.“
Magyarok szarvasa
A magyarság számára a szarvas szakrális állat – neve is mutatja, hiszen külső jegye adta elnevezését. A szarvas az örök megújulás, a Nap, illetve idővel Krisztus szimbóluma lett, mert az állat megkeresi az élet forrását és iszik annak vizéből. A bőség és a teremtő erő, a gyorsaság megtestesítője, s még ismeri a gyógynövények és az örök ifjúság titkát is …
A csodaszarvas egy a hun-magyar mondakörben és a magyar népi hagyományokban is ismert Isten által küldött mitikus vezérállat. Ipolyi Arnold nagyváradi püspök, műgyűjtő, néprajzkutató, művészettörténész szerint egyes magyar istenségek nem ember, hanem turulmadár és szarvas alakjában jelennek meg a mítoszainkban.
A régi magyar nyelvben a szarvasnak neve volt még az ág szóból képezett ágos, ágas, ágis, ákos. Magyarul a ruhaakasztó fogast is nevezzük ágasnak, amit anno lecsonkított ágú fenyőfából, de akár szarvasagancsból is készült fogas is.
Csuda vagy csoda szavunk eredeti értelme fényesség volt és ez magyarázza meg Csodaszarvasunk e nevét is, azért mert őseink a Csodaszarvas agancsa hegyeire csillagokat képzeltek, amelyek esténként kigyulladnak, reggelenként elalusznak, mint ebben a dunántúli énekeinkben :
Csodafia szarvasnak ezer ága-boga,
Ezer ága-bogán ezer égő gyertya,
Gyujtatlan gyulladnak, oltatlan alusznak.
A magyar kultúrában két csodaszarvas is felfedezhető:,a szarvasünő és a csodafiúszarvas, s mindkettő ősi, ázsiai eredetű.
A regösénekek csodaszarvasa, a közismert csodafiúszarvas hím, agancsos állat. Évente lehullajtott és újranövesztett szarva révén a magyar mondavilágban is a ciklikus újjászületés szimbóluma.
Vas megyében feljegyzett változat szerint ezer szarva van, szarva hegyén ezer égő gyertya, két veséjén két arany kereszt; más változat szerint homlokán van a fölkelő fényes nap, oldalán a szép hold, jobb veséjén az égi csillagok, vagy ezer ága-boga van, rajta ezer misegyertya, „gyújtatlan gyulladék, oltatlan aludék”. A csodaszarvas kis kerek pázsiton legelészik, vagy fekete felhőben tűnik fel. Az Ég felhői közül tűnik elő és ezután az égi folyóvíz melletti halastóban (a Tejút és a Vízöntő csillagképe) az ott sarjadozó gyönge sásocskákon legelészik.
Eredetileg a téli napfordulón, napköszöntő énekekben ünnepelték az égből alászálló, a Napot homlokán, a Holdat és a csillagokat két oldalán viselő szarvast, a Nap jelképét. A pogány szarvaskultusz szépen összeolvadt a keresztény szarvas-szimbólummal: „Csodafiúszarvasnak / Ezer ága-boga / Ezer ága-bogán / Ezer misegyertya.”
Az énekek szerint, a szarvas szőrén is Csillagok vannak: a fiatalabb szarvasok oldalán vannak fehér foltok.
Újév és karácsony, vagyis a téli napforduló ünnepe, őseinknél a Napisten újjászületése ünnepe, a régi naptárak szerint még egy napra esett.
Egyházi szarvas
Az egyházi példagyűjteményekből ismertté vált Szt. Euszták-legenda nyomán a csodafiúszarvas a Fiúisten, Krisztus szimbólumává vált. A legenda főszereplője a keresztényüldüzések idején él. El akarja ejteni a szarvast, de mikor alaposabban szemügyre vette az állatot, agancsai között megpillantotta a szent keresztet s Jézus Krisztus képmását, aki a szarvas szólt : „Miért üldözöl? Én vagyok Krisztus, akit te ismeretlenül tisztelsz. E szarvasban, akire vadásztál, én vadásztam terád.”
A regösénekeket a karácsonyi ünnepkörbe vonták – Krisztus a Világ világossága.
A honfoglalás kori és az Árpád-házi királyok mondáiban is megjelenik a segítő, útmutató csodás szarvas. A hagyomány szerint templom- és várépítések helyét jelöli ki.: Szent Gellértnek szarvas mutatja meg a bakonybéli monostor helyét, a váci egyház alapításmondájában szarvas mutatja meg Szent Lászlónak, hogy hová építse a székesegyházat, a lengyel krónikások szerint szarvas mutatja meg a magyar Szent Imrének, hová építsenek a lengyelek kolostort. Bors várásról :Közös elhatározással evégre Böngér fia Borsot küldötték ki vitézeivel. Mikor a Garam folyó mellett lovagoltak, egy szarvas futásnak eredt előttük, és nekivágott a hegytetőknek. Bors nagy sebesen űzőbe fogta, és a hegyormon lenyilazta. Majd midőn azokat a hegyeket ott körös-körül szemügyre vette, az a gondolata támadt, hogy várat épít ott. Azonnal össze is gyűjtött sok-sok várnépet, és egy magasabb hegy ormán igen erős várat emelt; egyszersmind a maga tulajdon nevét ruházta rá, úgyhogy Bors várának hívják.
A kutatók keleti és nyugati párhuzamokra egyaránt utalnak a szerteágazó motívumcsaládnál. A honfoglaló magyarok magukkal hozták a keleti típusú csodaszarvas mondát, mely később a keresztény Eustachius és Hubertus mondakörrel keveredett.
A hun-magyar eredetmondából ismert másik csodaszarvas egy szarvasünő, amelynek űzése közben találtak új hazára a hunok és magyarok ősei. Először Kézai Simon gestájában szerepel a szarvaskaland, kiegészítve a nőrablás és a nemzetalapítás epizódjaival.
A szarvasmonda ismert volt a magyar szájhagyományban, Hunor és Magyar történetében. A vadászokat maga után csalogató szép szarvasünő a nomád, vadászó keleti népek, a vándorló, majd honfoglaló magyarság történeteiben is állat alakban megjelenő tündérnő, akinek célja a kiválasztott férfi elbűvölése, magával ragadása. Ne feledjük, hogy Hunor és Magyar anyjának neve, az Eneth/Enee, az ünő szó régi alakja, ez is a szarvastehén-ősanya mítoszra utal. Ipolyi Arnold szerint a szarvasünő és a templomépítések helyét kijelölő szarvas is az isteni akarat kinyilatkoztatója.
Van elképzelés, mely szerint Magyar a Csodaszarvastól vezetve, a Csallóköz szigetén Selyemhajú Tündér Ilonára talál, s nászuk a magyarság őseit eredményezi Népi regéink szerint Tündér Ilona, násza után a Magyar Ilona nevet veszi föl.
A magyarság eredetmondája a szóhagyományban ma már nem él, de a kereszténység felvétele után is tovább élt. Így Szent László látomásában: „egyszerre egy szarvas jelent meg előttük. Szarvai tele voltak égő gyertyákkal...“ „Mondta erre Szent László: - Bizony nem szarvas volt ez, hanem Isten angyala“
A modern kultúrában
Máig hat, erőt ad a csodaszarvas:
A csodaszarvas monda egyik leghíresebb irodalmi feldolgozása Arany János költeménye a Rege a csodaszarvasról.
A csodaszarvas-motívum modern feldolgozásai közül nagy jelentőségű Bartók Béla 1936-os kórusműve, a Cantata Profana.
A szöveg a csodaszarvas-monda egyik változata, egy román kolinda, karácsonyi ballada alapján. Ebben a műben a szarvasűzés és a szarvas lét a szellemi elkülönülés, a választás szabadságának jelképe. A csodaszarvas űzése közben szarvassá változó kilenc vadászifjú „…többé / Nem iszik pohárból, / Csak tiszta forrásból”. Nagy László Csodafiú-szarvas c. verse az ősi pogány és a keresztény szimbolikát ötvözi: a természet ciklikusságát jelképezi a tavasszal életerejében megjelenő, ősszel vadászoktól megsebzett, a karácsonyi oltáron agancsán gyertyát tartó áldozati Csodafiú-szarvas.
🌟🌟🌟🌟🌟🌟🌟🌟🌟🌟🌟🌟🌟🌟🌟🌟🌟🌟
🌲❤️⭐️ Szeretettel várlak téli ünnepi díszeimmel és adventi koszorúkkal az Esztergomi piac adventi vásárán december 7-én.
Rendeléssel keressetek:
📮 [email protected] vagy messanger üzenet
☎️ +36309071822
