01/11/2024
NOVEMBER 1. MINDENSZENTEK NAPJA
E napon ma is szokás a sírok megtisztítása, feldíszítése és gyertyák gyújtása a halottak emlékezetére. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért sokfelé szokás, hogy számukra is megterítenek, kenyeret, sót, vizet tesznek az asztalra. A bukovinai magyarok sütnek, főznek és kiviszik az ennivalót a temetőbe, osztogatják. Gyertyát gyújtanak otthon, ahány halottja van a családnak, annyit. Az Ipoly menti falvakban, aki nem tud temetőbe menni, az otthon gyújt gyertyát mindenszentek napján. Régebben figyelték, kinek ég előbb a gyertyája, mert a hiedelem szerint az hal meg előbb a családban.
A szegedi tájon mindönszentök kalácsa, kóduskalács néven üres kalácsot sütöttek, amit a temető kapujában várakozó koldusoknak adtak, hogy ők is megemlékezzenek a család halottairól. Csallóközben is az ezen a napon sütött kalácsot osztották szét a temető kapujában álló és imádkozó koldusok között, nehogy a halottak hazalátogassanak. Jászdózsán, miközben a temetőben gyertyát égettek, odahaza égve hagyták a lámpát, hogy a halottak széjjel tudjanak nézni. Úgy vélték: „Míg a harang szól, a halottak otthon vannak.” A Tápió menti falvakban egy tál ételt tettek az asztalra a halott számára.
Mindenszentekhez gazdasági hagyományok is fűződnek. Csépán ilyenkor szorultak be az állatok – a gulya, a csürhe, a ménes és a csorda. Galgamácsán e napon szegődtették a cselédeket, pásztorokat. Nagymagyaron mindenszentekkor volt a legényvásár. Itt kötöttek a gazdák egyezséget a szolgálni menő legényekkel.
“ Borzasztó dolog meghalni... Nem olyan borzasztó az, Teofil . Az ember elalszik lassan, és nem ébred föl többet.Csak pihen és pihen. Pihenni jó....
De az élet ! Soha többet nem látni
erdőt, és soha többet nem hallani
madarat! Pedig olyan szép az élet...
Itt maradsz te, Teofil, ezután is. Csak nem láthatnak többé az emberek.... Te hinted le éjszak a harmatot a fűre , és te rázod le a fák leveleit ősszel.És amikor az első virág kinyílik az erdőn, ott állsz majd mellette , és megfested a szirmait , amilyenre akarod.
Együtt szállasz a pillangókkal , és ujjad megérinti a fenyőtűk hegyét , és azok csillogni fognak tőle a napban , és te hordod majd , mint a szellő, a jó illatot üverből üverbe .”
Wass Albert
