29/08/2021
Sokáig törtem a fejem, hogy megírjam –e ezt a posztot, vagy sem. De lévén egy olyan helyről és egy olyan Emberről van szó, aki(k) nélkül már nem lesz ugyanilyen a város, így muszáj.
Paraba, Vesztegzár, Steininger…
Még szarul is éreztem magam, mert a Paraba bezárását kihirdető poszt előtt hívott a Papa, de későn vettem észre. Mikor láttam a hírt, biztos voltam benne, hogy azért hív, hogy előbb tudjam meg, mint kikerülne a köztudatba. Mindig így működtünk. Ha szeretett volna valamit szervezni a Parabába, mindig felhívott egyeztetni. Soha nem lépett más lábára. Kevés ilyen Emberrel találkoztam az elmúlt évtizedekben.
Az új évezred elején, mikor mi még a Jungle-t csináltuk és a FEZEN is csak bontogatta a szárnyait, gyakrabban fordultam meg a Vesztegzárban. Imádtam. Igazából az őszinteségét. Az egész atmoszféráját a helynek, a hülye szörfdeszkával, a táncoló pultosokkal. Mikor mi bezártunk –és volt még bennünk lélek -, mindig ott kötöttünk ki. Hol máshol, kérdezhetném. :)
Dumáltunk akkor is, mikor lebontásra került az épület. Sajnáltam, mert sokunknak kellett, mert hiányzott. De biztos voltam benne, hogy lesz még folytatás. A Papa nem az a feladós fajta.
És lett is: Paraba.
És igen! Megint megcsinálta! A saját kezével, a haverokkal. Ez igen, gondoltam! És megint ugyanúgy működtünk: egyeztettünk, nem voltunk útban egymásnak. És kijelenthetem, hogy azon a pár FEZEN-en, ahol volt Paraba Sátor, az volt a legszerethetőbb helyszín. Ezt még talán irigyeltem is, bár nem vallanám be soha. :) És lett követendő jó példa is, kultúrprogramok, swing club, kocsmaszínház, stb. Papa, drága! Le a kalappal!
Így, a poszt végén, megint nem jó érzés ezt leírni, hogy hiányozni fog mindaz, amit létrehoztál. Én mindig hittem a piacban, hogy sokan elférünk egymás mellett. Hogy a jobbtól tanulni kell, hogy az ember járja a maga útját és olyanokkal szövetkezzen, akik nem pusztítanak, hanem alkotnak. Te ilyen vagy! Csak bízni tudok benne, hogy Te is ezt gondolod rólam.
Sajnálom, hogy az elmúlt pár évben csak nagyon ritkán tudtam belépni hozzád. Így, hogy bejelentetted a végét, még inkább.
Most, hogy pár napja dumáltunk, és elmondtad, mi az oka a bezárásnak, még inkább szar az egész. Szar, mert az egész szakma tud azonosulni az okokkal. De, mint mindig, most sem arról szólt a beszélgetésünk, hogy feladtad, hanem arról, hogy milyen terveid vannak a jövőre nézve. Amik szerintem csodás tervek! Szívből kívánom, hogy tudd őket összehozni és alkoss megint valami, legalább annyira maradandót, mint amilyen a Vesztegzár és a Paraba 20 (!) éve. Őszintén bízom benne, hogy lesz még dolgod Fehérváron és nem végleg hagysz itt minket.
Közhely, vagy sem, de hatalmas és pótolhatatlan űrt hagy maga után a Paraba.
Köszi mindent!
Barátsággal.
Tóni/FEZEN