Elképesztő héten vagyok túl. Életem legtöbb mézes krémesét készítettem el öt nap alatt. Mondhatom, hogy ez a legnépszerűbb édesség, amit karácsonyra választottatok, de azt hiszem az év többi részében is igaz ez. Ehhez azt a kis történetet mesélem el, mikor pár éve csodálkozva mondtam barátnőmnek, hogy több zserbót kérnek az emberek, mint mézest, pedig a zserbó hasonlít a bejglire, a mézes meg puhább, másabb, nem értem, miért nem azt választják többen. És hát annyira finom! Akkor abban maradtunk, hogy az a küldetésem, hogy helyreállítsam szegény elhanyagolt süti elismertségét. Azt hiszem ez sikerült. Legalábbis a megrendelőim körében mindenképpen. Ezen kívül is elképesztő mennyiségű termék készült, alig fért a műhelyben, de sok jó süti kis helyen is elfér jeligével megoldottam. Ma az utolsó kis szeletke is elfogyott a hűtőből. Nagyon jól esett, hogy ennyien boldogan vittétek haza a csomagotokat. Remélem marad azért a holnapi napra is. Kívánok nektek meghitt ünnepet! Én pedig most ezt fogom tenni.