29/11/2023
A Közéleti Klubban hétfőn Szilágyi Lászlóval, a Főváros Klíma és Környezeti Főosztályának munkatársával beszélgetett Váradiné Naszályi Márta, a klímaváltozáshoz kapcsolódó teendőkről, lehetőségekről és az előrelépést gátló tényezőkről.
Szilágyi László a bevezetőben elmondta, hogy a klímahelyzet kapcsán a ismertek a teendők, hiszen a Főváros 2020-ban elfogadta az úgynevezett "Fenntartható Energia és Klíma Akciótervet", amely 2030-ig meghatározza Budapest energia és klímapolitikai prioritásait.
Az ebben foglalt célkitűzések eléréséhez számos azonnali, rövid és középtávú feladatot kellene megoldani Budapesten is, a forráshiány azonban jelenleg is kínzó problémaként blokkolja a cselekvést. Egyáltalán nem jut pénz a nagyobb beruházásokra, a főváros ezért a kisebb méretű projektek, kis forrásigényű kezdeményezések megvalósításával próbál előre haladni.
2015-ös bázisévvel készült egy kibocsátási leltár, amely szerint Budapest kb. 6 millió tonna üvegházhatású gázt bocsájt ki egy év alatt. Az acióterv szerint ezt 40-50%-al kellene lecsökkenteni 10 év alatt, ami az ehhez szükséges környezetvédelmi feladatokat és a kapcsolódó költségvetést összevetve teljességgel lehetetlen, ugyanis olyan mértékű forrást igényelne, amely még a főváros dimnezióját illetően is elképesztően magas.
A teljes üvegházhatású gáz kibocsátás 40%-a a lakóépületektől származik, logikus volna tehát, hogy a fűtés korszerűsítés, szigetelés legyen a zászlóshajó. Lázár János korábbi lobbi tevékenységének köszönhetően azonban a lakások helyett a közintézményeknél, nagyobb szereplőknél landolt az erre a célra dedikált uniós forrás, a lakossági épületek korszerűsítése tehát elmaradt.
Pedig bőven volna teendő a távfűtés, és egyáltalán a lakások fűtése kapcsán. Fontos volna például, hogy megújuló energiaforrásokra térjen át a Főváros, illetve a távfűtés is észszerűbben legyen megvalósítva - korszerűsíteni kell a távfűtött épületeket, ezáltal is csökkentve a hőveszteséget, illetve energia-hatékonnyá tenni az egész rendszert. A Főváros levegőjének minősége csak akkor javulna érezhetően, ha egy ilyen, modernizált távfűtési rendszerhez csatlakozna ezután egyre több lakás; ráadásul ezáltal érdemben csökkenne a üvegházhatású gázok kibocsátása is.
A tömegközlekedés, parkolási rendszer fejlesztése kapcsán kisebb eredményeket fel lehet mutatni - fejlődött például a kerékpárút rendszer, ám jóval több (és költségesebb) kezdeményezést kellene végigvinni ahhoz, hogy a kibocsátás érzékelhetően csökkenjen. Az ipari tevékenység pedig mindössze 14%-ot tesz ki a teljes kibocsátásból, és ott minden változtatás elképesztően forrásigényes, ez a terület tehát nem szerepel a fő prioritások között.
Váradiné Naszályi Márta elmondta, hogy az 1. kerület a lakások fejlesztése kapcsán egy kedvező konstrukciót dolgozott ki: míg az EU-s támogatások csak a teljes házra, épületre vonatkozóan igényelhetők, a kerületben az egyes lakások kapcsán is kapható fejlesztési támogatás. Ez a lehetőség azonban jövedelmi szinthez kötött, hiszen pontosan az a célja, hogy azoknak segítsen, akik egyébként kiesnek az állami támogatási rendszerből. S bár a támogatások viszonylag alacsony összegűek, okosan tervezve akár évente 2 millió forinthoz juthat egy lakástulajdonos, ami azt jelenti, hogy 2-3 év alatt egész komoly változtatásokat lehet elérni.
Egy másik nehézség az 1. kerületben, hogy a rengeteg műemlék, történelmi épület miatt sokszor nehézkes az előrehaladás, részben a szigorú műemlékvédelmi előírások, részben pedig a múlt században megrekedt, sokszor rugalmatlan szabályozás miatt. Nem jelent például gondot bevezetni a villanyt és vizet egy barokk épületbe, de a kerekesszékesek számára kialakítani egy feljárót, vagy emelőt, az már komoly kihívásokkal jár. Jó példa továbbá a napelemes tetőcserép, amely egy kifejezetten hasznos és az 1. kerületben kiválóan alkalmazható innováció, ám várhatóan ez sem megy majd egyszerűen, mivel az ilyen cserép némileg másképp csillog a napfényben. Világos, hogy a közkincset képező műemlék épületeket nem szabad felelőtlenül kezelni, de rengeteg szempontot kell összehangolni, ami miatt jelentősen lassítja, nehezíti és költségesebbé teszi az előrehaladást.
A beszélgetés lezárásaként Szilágyi László kihangsúlyozta, hogy a Főváros legfőbb szerepe ilyen tekintetben a koordinációlás, hiszen az a cél, hogy a kerületekben gondozott rengeteg jó ötlet alapján egységes szabályozás születhessen minden területen. Váradiné Naszályi Márta pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzatoknál rengeteg a kiaknázatlan lehetőség, de nyilvánvaló, hogy sok esetben a szabályzáson szükséges változtatni, ehhez pedig a törvényalkotókat kell meggyőzni.
