Mert a jelmezeim, és én - de ha úgy jobban tetszik, akkor: én és a jelmezeim – csak így, egyszerűen többes számban, így vagyunk értelmezhetők. Én találtam ki őket, én alakítottam olyanokká, amilyenek, én öltöztettem fel először a kicsikre, én gondozom őket mind a mai napig. Lassanként eggyé válunk, hiszen az életem minden pillanata arról szól, hogy melyik mesefigurát, hogyan lehet megalkotni úgy,
hogy abban a mese, a figura, és a jelmezt magára öltő apróság harmonikus egységet alkosson, jól érezze magát benne mindegyik szereplő, s még nézni is jó legyen őket. A szalmakalap nekem a jázmin vagy éppen a rózsa hordozója, a teaszűrő a darázs szeme, a fakard pedig római légiós, egy darabka függöny nekem Hableány. Különleges alkotás ez… Vannak, akik szívesen festenek, mások szobrászkodnak, vagy honlapot gyártanak, én gépészmérnökként a pályát is elhagytam, mert ez a fajta alkotás izgatott igazán. Miként viselkedik két eltérő anyag a varrógép alatt, hogyan lehet maradandóan megfesteni a pókember hálóját, hogy az bírja a mosást és a játszást, vagy hogyan a legélethűbb a cápa, a hét törpe vagy a farkas fejének kialakítása? Néha a közvetlen környezetéből kapja a legjobb inspirációkat az ember. Ő a fiam, akitől nemcsak a honlap nevét és alapötletét kaptam, hanem aki gyermekkorában arra kért, készítsem el neki a „ballag a katona…” figuráját. Ettől a perctől kezdve megváltozott számomra a világ, s azon emberek közé tartozom, akik elmondhatják, "megtalálták a helyüket". Mára több száz egyedi gyártású, megismételhetetlen darab, a legmagasabb minőségi igényeket is kielégítő kollekcióm van, melyek egy részét magam tervezem és varrom, vagy éppen hosszas keresgélés után a világ legtávolabbi pontjából szerzem be. Vannak ritkaság számba menő darabok, s csak a családom a megmondhatója, hogy még mennyi félkész ötlet és vázlat van kosárban, anyagban szabásmintában, stb. Az itt látható fotók ízelítők, csak jelzések, üzenetek, bemutatók abból a sok-sok mindenből, amiből hosszasan lehet válogatni. S a legszebb, amikor eljön a farsang, s jönnek a gyerekek próbálni. Illegnek a tükör előtt a lányok, pörögnek a szoknyák, vagy rögtön falat kívánnak mászni a pókemberek, életre kelnek az oroszlánok, küzdenek egymással várvédő hős lovagok, muskétások… Ez egy másik világ, amiért ismét csak érdemes alkotni. Hát így vagyunk mi, ez a Rólunk: a jelmezeim és én….
